Német cégalapítás english Német cégalapítás slovensko Német cégalapítás deutsch

Német cégalapítás:

Garancia, Szakértelem,

Diszkréció

Németországi cégalapítás hátrányok:
O Viszonylag hosszú időt igénylő folyamat, amelynek számos kockázata van.
O A vállalatvezetés munkája bonyolultabb lesz, a döntéseknél mérlegelni kell a részvényesek pillanatnyi és stratégiai érdekeit is. Ügyelni kell arra, hogy a nyilvánosságra hozandó információk köre egyre bővülő, ami a szélesebb körű ellenőrzést is segíti.
A tőzsdén magát bejegyeztetni kívánó társaságra az alábbi, általánosítható szabályok érvényesek:
O A németországi cégalapítás által kibocsátott részvény összegének bizonyos limitet el kell érni
(jelenleg a tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett kategóriában legalább 1.000 darab, a tőzsdén jegyzett kategóriában legalább 5.000 darab). Ez a tőzsde presztízse szempontjából és a forgalmazhatóság miatt előírt követelmény.
O A németországi cégalapítás társaságnak múltja kell legyen. Bizonyos minimális működési idő előírása 3-
6 év között szóródik. Ezt auditált mérleg benyújtásával kell igazolni a Felügyelet felé.
D Az ágazati vagy tevékenységi kilátásokat az rt-nek meghatározott nyereségadatokkal alátámasztott üzleti tervvel (stratégiával) kell bizonyítani.
O A társaság pénzügyi helyzetét fel kell tárni, így az adósságállomány nagyságát és összetételét; a hitel és a saját tőke arányát; a befektetések jövedelmét a saját tőkéhez mért nagyságát.
O A németországi cégalapítás által vállalt kockázatok nagyságát ismertté kell tenni és a társaságnak legyen imázsa.
A társaság tőzsdei bevezetésében a vállalat vezetésével együttműködve a következő piaci szereplők vesznek részt:
O A befektetőkkel foglalkozó brókercég, amely bekapcsolódik a stratégia kidolgozásába, a tájékoztató elkészítésébe, a bankkonzorcium szervezésébe és a tőzsdei bejegyzést követően a forgalmazásba.
O A németországi cégalapítás, amely átvilágít ja a számvitel eszközeivel, valamint vagyonértékeléssel a társaságot.
O A bankkonzorcium, amely vállalja a részvénykibocsátás garanciáit és elősegíti az értékesítést.
O A szervezd és eljáró cég, amely gondoskodik a szükséges cégbejegyzésről, a különböző okmányok beszerzéséről.

A németországi cégalapítás társasági szerződés elkészítése
A társas vállalkozások társasági szerződéssel (rt-nél alapszabály) jönnek létre.
Mindazon kérdések, amelyekről az előző pontok szóltak a társasági okmányokban leírásra kerülnek.
A cégnév kiválasztásánál ügyelni kell arra - elsősorban célszerűségi szempontok figyelembe vételévei -, hogy jelenleg olyan nagy számban működnek gazdasági társaságok, melyek közül szinte mindig akad egy-egy, amelynek ugyanaz a "fantázia neve", mint amilyent mi választottunk ki. Ez esetben a cégbíróság nem jegyezheti be
a cégjegyzékbe a céget e név alatt, mi viszont már a cégbejegyzés céljából valamennyi - nem kevés kiadást okozó mellékletet benyújtottunk a bíróságra. Tehát újra kell készíteni bizonyos szerződésrészeket, aláírási címpéldányt. Célszerű utánanézni, illetve utánanézetni jogi képviselőnkkel az elnevezés helyességének, bejegyezhetőségének.
A németországi cégalapítás elnevezése tartalmazza a cég alapvető tevékenységén (pl. befektetési és vagyonkezelő) kívül a cég tényleges formáját (pl. részvénytársaság). Ebből következik az, hogy a cégnév legalább két részből áll, éspedig a tevékenységre utaló szóból és a cégforma meg;elöléséből. A jogszabály lehetővé teszi azt, hogy a cégformát rövidített formában használják. . E két elem mellett azonban általánosnak mondható egy harmadik, az ún. vezérszónak a használata. Ez olyan kifejezés vagy mozaikszó amely elősegíti a németországi cégalapítás azonosítását, illetőleg más azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. Lehetőség van arra is, hogy az ún. rövidített nevet használjuk, ez a vezérszóból és a cég formájának a megnevezéséből áll.
A németországi cégalapításnak joga van arra, hogy az általa választott nevet csak ő használja, amiből következik, hogy a cég elnevezés ének az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cég elnevezésétől egyértelműen különbözni kell. Két vagy több hasonló elnevezésű társaság közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. (Az üzletnév azé a társaságé, amely azt először használta.) A németországi cégalapítás cégnévnek ezt a védelmét szolgálja az ún. priorálás. Ez annyit jelent, hogy cégbíróság az iratokat a benyújtásukat követően először abból a szempontból vizsgálja meg, hogy a cég által választott név sérti-e másik cég névviselési jogát.

A németországi cégalapítás időtartama határozott és határozatlan lehet. Határozott időtartamnál fel kell tüntetni a határozott időt (pl. a társaság időtartama: a cégbejegyzés napjától számított 10 év).

A németországi cégalapítás székhelye a központi ügyintézés helye. Minden cégnek csak egy székhelye lehet, de ezt a vállalkozás valamennyi esetében kötelező is létesíteni. (Ez alól kivételt képez az egyéni vállalkozó.) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye.
A telephelyet akkor kell bejegyezni, ha ott ügyintézés is folyik, vagy ha a cégnek nincs székhelye. Egy németországi cégalapításnak több telephelye is lehet. A fióktelep a cégnek olyan telephelye, amely a székhelytől eltérő közigazgatási helyen van. (Önálló cégjegyzéket csak akkor kell nyitni a fióktelepnek, ha az másik bíróság illetékességi területén helyezkedik el.).
A németországi cégalapítás társasági szerződésben fel kell tüntetni a tagok nevét, lakcímét és szakképzettségét is. Az engedélyezett tevékenységeket négyjegyű kódszámokkal ellátva kell rögzíteni a társasági szerződésben, felsorolni, amelyekkel nem csupán a németországi cégalapítást követően kíván a társaság foglalkozni, hanem előreláthatólag a jövőre nézve ilyen tevékenységet kíván, tervez gyakorolni. Ezzel költséget lehet megtakarítani, hiszen nem kell a jövőben szerződést módosítani a tevékenységi kör változása, kibővítése miatt.

A társasági szerződésben meg kell határozni a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Itt arról van szó, hogy rögzíteni kell, mennyi lesz a társaság alapító vagyona, ezt a tagok külön-külön milyen nagyságrendben biztosítják, milyen a pénz és az apport aránya. A korlátlan felelősségű társaság (kkt., bt.) tagjainak a szerződés szerint kell rendelkezésre bocsátaniuk az általuk vállalt vagyoni betétet, ellenkező esetben kamat és késedelmi kötbér fizetésére kötelezettek. Korlátozott felelősségű társaságok (kft., rt.) esetén akkor, ha a pénzbetétek
teljes összegét a németországi cégalapítás bejegyzéséig nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének esedékességét és módját a társasági szerződésben kell meghatározni. A jelenlegi szabályozás szerint a befizetésre nyitva álló idő azonban nem lehet hosszabb, mint a társaság cégbírósági bejegyzésétől számított egy év. A késedelem szankciója:
az a tag, aki a törzsbetétre eső összeget a társasági szerződésben meghatározott időpontig nem fizeti be, évi 20 % kamatot fizet. Ebben az esetben a németországi cégalapítás társaság 30 nap póthatáridő kitűzésével kötelezheti a tagot a teljesítésre, és amennyiben az újabb határidőt is elmulasztja, úgy a jogkövetkezmény a társaságból történő kizárás. Azok a társasági tagok, akik valamely tag apportját tudomásuk ellenére a valós értéket meghaladó értékkel fogadták el a társasággal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből származó kárért. E rendelkezés még kiegészül azzal, hogy ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, az apport értékét nem lehet a könyvvizsgáló által
meghatározottnál magasabb értékben megállapítani. Az apportot szolgáltató tag 5 éven keresztül felel a társaságnak azért, hogy a szolgáltatás tárgyának értéke a beszolgáltatás idején a társasági szerződésben elfogadott értéknek megfelel. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a társaságot csak nem pénzbeli betéttel nem lehet alapítani.
Ossza meg ezt az oldalt ismerőseivel
Az Ön neve
* Az Ön e-mail címe
Célpont neve
* Célpont e-mail címe