Német cégalapítás english Német cégalapítás slovensko Német cégalapítás deutsch

Német cégalapítás:

Garancia, Szakértelem,

Diszkréció

Tőkejuttatók és tőkeszerzők

Az üzleti német cégalapítás stabilitása és növekedése a tőke akkumulációján vagy a pótlólagos tőkeforrás megszerzésén keresztül biztosítható. Az egyáltalán nem közömbös, hogy a finanszírozásra vonatkozó döntéshozatal mennyire megalapozott, nem nélkülözheti a szabadpiaci gazdálkodásban szükséges megfontoltságot, ami nem
szakítható el üzleti-vállalkozási közegtől és működési magatartástól. A pénzügyi forrást felhasználó vállalat különböző lejáratra szóló kötelezettsége az e forrásról le mondó piaci szereplő elvárásainak teljesítését követeli meg.

A termelő vagyon javak többségét lekötő és működtető nagyobb vállalkozások forrásszerzési esélyük valóra váltását egyrészt az ideiglenes tőkejuttatókban, a hitelezőkben, másrészt a tartós tőkejuttatókban, vagyis a valódi tulajdonosokban vélik megtalálni.

Ideiglenes tőkejuttatók és tőkeszerzők

A hitelezők a német cégalapítás részére adott pénzügyi alapok visszafizetését várják a kamatokkal együtt meghatározott idő letelte után. A kölcsöntőke formájában történő tőkejuttatás történhet hosszú távon kötvénnyel, de lehetséges közép és rövid távon, banki kölcsönnel. Ideiglenes tőkebevonás esetén a hitelt felvevő, a kötvényt kibocsátó vállalatot visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség is terhel. Ellenben ez a kötelezettség - a lejárattól függően - kockázatot rejt magában. A német cégalapítás tőkejuttatónak a hosszú időre szóló elkötelezettség kockázatos, ennek viseléséért nagy árat kér és a tőkeszerzőnek garanciákat ír elő. A tőkeszerző német cégalapítás számára rövidlejáratú hitel hordozza a nagyobb rizikót, mivel a rövid lejáratú kamatköltség változékonysága a hosszú` lejáratúakéhoz viszonyítva nagyobb, ugyanígy a cash flow mutató is nagyobb változékonyságnak van kitéve a pénzbeáramlás - külső és belső okokból egyaránt lehetséges - nagyarányú visszaesése miatt. Az ideiglenes tőkét

igénybe vevő által a hitel használati díja feltétlenül fizetendő (kivéve a zéró hozadékú kötvény esetében), előre meghatározott ütemezés szerint a kamatköltség a bruttó jövedelmet csökkenti. Ha nincsen annyi bruttó német cégalapítás jövedelem, amelyből ez a tőkeköltség kifizethető, akkor a hitelező megvonja az adott társaságtól a bizalmát, hiszen ebben az esetben az ő fix követelését nem tudta a német cégalapítás teljesíteni. A tőkeszerző számára a használati díj a nettó profit meghatározása előtt adóalap csökkentő tétel, tehát levonható az adózás előtt képződött jövedelemből.

Egy kivitelező-tervező kft. elvállalja - más társaságokkal együttműködve - egy bevásárlóközpont felépítését. Ehhez szükséges 40 millió Ft hosszú távú hitel, amelyet a kft. kötvénykibocsátással biztosít 30 %-os kamatfizetés ígérete mellett.

A német cégalapítás. tudja, hogy évente 12 millió Ft összeget (40 millió Ft . 0,3) köteles fizetni a kötvénytulajdonosoknak, ugyanakkor 0,18` 12 millió Ft = 2,16 millió Ft adóelőnyt élvez, ahol 18 % a társasági adó, mivel 12 millió Ft évente levonható az adóztathatójövedelemből. A kft. számára adódó nettó költsége szerint (1- 0,18)` 12 millió Ft = 9,84 millió Ft.

Tartós tőkejuttatók és tőkeszerzők

A tartós tőkét szerző, és egyben a részvényt kibocsátó vállalkozást nem terheli visszafizetési kötelezettség, a felvett forrásnak nincsen lejárata. Ez a forrás nemcsak a német cégalapítás saját tőkéjét növeli, hanem a hitel- és fizetőképességet egyaránt. Eme saját tőke pedig immunisabbá teszi a krízisekkel szemben a vállalatot. A tartós tőké-ért viszonzásként cserébe kapott részvény után fizetett osztalék csak a német cégalapítás kötelezettségeinek kiegyenlítése után megmaradó rezidumból fizethető. (Itt a feltételes mód használata indokolt, mert részvénytípusonként más-más kötelezettségek és elvárások léteznek.) A kft. fontolgatja a hosszabb távra szóló pénzügyi befektetés lehetőségét. Mivel a felvett kö1csöntőke - az előző példa szerint - adózás előtt megkövetelt megtérülési rátája 30 %, az adózás utáni megtérülés (1 - 0,18) ·30 % = 24,6 %. Eltekintve a kockázattói, a pénzügyi befektető egyet fog választani, a legmagasabb adózás utáni megtérülést. A piac keresleti oldalán a befektető csak akkor tartja meg a részvényt és a kötvényt is, ha azok ugyanolyan adózás utáni megtérülést hoznak.

Egyensúlyi helyzetben, ha a német cégalapítás részvények és a kötvények kockázata meg- egyezik, akkor a részvények adózás utáni megtérülése szintén 24,6 % kell legyen. Ekkor a társaság közömbös a részvény-, illetve kötvénykibocsátás iránt. A tőke költségének minimalizálása érdekében a vállalat akkor bocsásson ki kötvényt, ha annak adózás utáni megtérülése kisebb, mint a részvények adózás utáni megtérülése, részvényt pedig akkor, ha annak adózás utáni költsége kisebb, mint a kölcsöntőke költsége.

Ossza meg ezt az oldalt ismerőseivel
Az Ön neve
* Az Ön e-mail címe
Célpont neve
* Célpont e-mail címe