Adózás Svájcban

Adózás Svájcban

A svájci vállalati és személyi adókulcsok európai viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartoznak, hiszen a vállalati adókulcsok 8-31%, a személyek adókulcsai pedig 7-23% között mozognak.

Az adók döntő részét a kantonok és a települések vetik ki, amely erős adóversenyt eredményez. A vállalkozások és magánszemélyek egyaránt három szinten adóznak Svájcban: állami, kantonális, önkormányzati szinten (kivéve a holdingtársaságokat, melyek nyereség- és tőkeadót csak szövetségi szinten fizetnek).

Minden adó, amelyet a kantonok és az önkormányzatok vetnek ki közvetlen adók. Közvetett adó, a többletérték vagy forgalmi adó, amelyet a Szövetségi Adóhatóság (Eidgenössische Steuerverwaltung) vet ki. A 7,6%-os általános ÁFA-kulcs messze az egyik legalacsonyabb Európában.

A természetes személyek tőkenyereségét nem adóztatják meg, kivéve ha azzal professzionálisan kereskednek. A vagyonadó 1% alatt marad és az örökösödési adót több kantonban már el is törölték.

Adórendszerük egyedisége és a nagymértékű adóverseny következtében az adóhatóság abszolut partnerként kezeli az adózókat. Ennek megfelelően még arra is lehetőség van, hogy az adóalany a hatósággal külön adózási szerződést kössön, amelyben megállapodnak, hogy mely munkabér és értékcsökkenési leírás fogadható el levonható költségként. Adókedvezményeket a kantonok biztosíthatnak, illetve szövetségi szinten kizárólag a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken adható.

Fentieknek megfelelően a közvetlen adókat egyetlen szerv a kantonális vetheti ki. A természetes személyek a lakhelyük szerint adóznak még akkor is, ha más településen dolgoznak. A vállalkozások az értékképzés helyszínén, vagyis a cég telephelye szerint vagy a konkrét termelés helyén adózhatnak. Ezért gyakori Svájcban, hogy holdingok esetében a központ olyan kantonban van, ahol a bérköltségek magasak, de alacsonyak az adókulcsok, a termelést viszont olyan kantonban folytatják, ahol esetleg az adóterhek magasabbak, de a bérköltségek alacsonyabbak.

Az egyes adófajták és kulcsok:

Szövetségi szint: közvetett és közvetlen adókat is kivet.

A vállalati nyereség-adókulcs (Gewinnsteuer) mértéke szövetségi szinten egységesen 8,5% az 1998 évi adóreform óta (előtte progresszív módon szabályozták). Vetítési alap az adózás utáni tiszta profit. Kantonális szinten ezt a proporcionális adót már progresszíven vetik ki (lásd később).

• Tőke adót (Kapitalsteuer) a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozóknak szövetségi szinten nem kell fizetniük.
• Elszámolási adó (Verrechnungssteuer): minden osztalék illetve minden egyéb a részvényeseknek nyújtott pénzértékű juttatás után 35%-os adókulccsal terhelik a jövedelmet. Svájci illetőségű részvényesek ezt az összeget éves adóbevallásukkor visszaigényelhetik. Nem svájci illetőségű részvényesek ezt nem tehetik meg, de amennyiben Svájc államukkal szerződést kötött a kettősadózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján (Magyarország esetében is fennáll) felmentés igényelhető. Ennek mértéke általában 2-30% között mozog.
• Katonasági pótlék (Wehrpflichtersatz), amely csak svájci állampolgár kötelezettsége
• Többletértékadó (Mehrwertsteuer (MwSt): adóalanyok, akiknek éves árbevételük meghaladja a 75.000 CHF-t illetve külföldről származó szolgáltatásai a 10.000 CHF-t illetve vámfizetésre kötelezettek. Svájc rendelkezik a legalacsonyabb ÁFA-kulccsal Európában. A normálkulcs értéke 7,6%, a csökkentett adókulcs 2,4%. Csökkentett kulcs alkalmazható: étel- és italáruknál (kivéve az alkoholtartalmú borokat), szárnyasok, haszonállatok, halak, magvak, élő növények, vágott virág, gabona, takarmányok, műtrágyák , gyógyszerek, újságok és napilapok, könyvek, nyomdai termékek, rádió- és Tv-társaságok szolgáltatásai. A szállodai szolgáltatásokat 3,6% adó terheli. Azon kisvállalkozások, amelyek éves forgalma legfeljebb 250.000 CHF és adójuk max. 4.000 CHF-t, felmentést élveznek az adófizetési kötelezettség alól. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azon adózásra kötelezett vállalkozások, melyek éves forgalma max. 3.000.000 CHF-et és éves adója max. 60.000 CHF-t, egyszerűsített adóelszámolást valósíthat meg ún.átalányadózás formájában.

A Mehrwertsteuert külföldi magán- és jogiszemélyek egyaránt viszaigényelhetik 500 CHF-es értékhatár felett. A visszaigénylést évente egy alkalommal a naptári évet követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. Az adó visszaigénylésének lebonyolításához a külföldi kérelmező meg kell, hogy hatalamzzon egy svájci lak ill. székhelyű magán- illetve jogiszemélyt.

• Ún. bélyegadó (Stempelsteuer): Pénzpiaci papírok forgalma (svájci lakos esetén 0,15%, külföldi cég rezidense esetén 0,3%) biztosítási prémiumok kifizetése (2,5-5%) után. Cégalapításnál is kell Stempelsteuert fizetni abban az esetben, ha részvénytársaságot (AG) alapítanak és a törzstőke értéke meghaladja a 250.000 CHF-t. Ebben az esetben a pecsétadó értéke 1%.
• További szövetségi szinten felmerülő adók: dohányadó, söradó, égetett szesz adója, ásványi olajadó, gépkocsiadó valamint a vámok.

Kantonális illetve megyei szint: csak közvetlen adókat vet ki.

• Jövedelemadó és kiegészítő vagyonadó (Einkommensteuer mit ergänzender Vermögensteuer): adóalanyok a természetes személyek bruttó jövedelmeik után. Különbséget tesz a családi állapot alapján a tarifákban. A családosok illetve házasok alacsonyabb kulccsal adóznak. Progresszív adófajta, mely értéke a kantontól és a jövedelem mértékétől függően változik: A szövetségi átlagot 2006-ban a következő értékek jelzik, megjegyezve, hogy pl. Zürich kantonban ("Greater Zurich Area") kedvezőbbek az adókulcsok.

CHF 50.000 jövedelem esetén: 5,23% (kantonálisan 2,37-7,15%)
CHF 100.000 jövedelem esetén: 12% (kantonálisan 6,4-15,15)
CHF 200.000 jövedelem esetén: 20,71% (kantonálisan 13,13-24,52%)
300.000 CHF felett egységes maximális adókulcs létezik kantontól függően Zürichben 13%, Basel-Stadt 26%, Bern: 6,50%, Genf 19% stb.

Ezen adókulcsok alapján meghatározzák az ún. egyszerű adót, amelyből további adólábak segítségével határozzák meg a kantonális (105%), majd az önkormányzati szinten (122%) fizetendő adót s végül az egyházadót (11%), amelynek együttese adja a teljes jövedelem adót (a zárójelben a Zürich kantonra vonatkozó értékek szerepelnek) .

Vagyonadó (Vermögensteuer): az adó vetítési alapja a nettóvagyon, ezért általában vagyontárgyaikon terhelést hagynak gyakran a svájciak pl. jelzálog. Csak kantonális szinten fizetik. Adómentes a vagyon kantontól függően 50.000 és 100.000 CHF között. Az adó mértéke mindenképpen 1% alatt van. Pl. 1.000.000 CHF nettó vagyon esetén 0,2-0,7% között mozog. Kisebb vagyon esetében minden kanton lehetővé teszi az adómentességet. Így pl.egy egyedül álló személy Sionban (Wallis) 21.000 CHF értékű vagyon alatt, míg Bellinzonában 201.000 CHF érték alatt adómentes.

Az örökösödési adót szövetségi szinten is és néhány kantonban is eltörölték. Azok a kantonok, amelyek elismerik az örökösödési adót, döntő többségében felszabadítják az adómegfizetése alól a házastársakat és az egyenesági leszármazottakat.

• Jogi személyek vállati adója és tőkeadó (Gewinn- und Kapitalsteuer) kantonális szinten: a nettó profit és az alaptőke alapján kerül meghatározásra. Zürich kantonban 4-10% között a jövedelemintenzítás függvényében többlépcsős rendszerben (az alapadó 105%-a itt is a kantoné, az önkormányzaté 122%, az egyházé 11,02%), Luzernben proporcionálisan 4%, progresszívan csak Graubündenben 3,5%-15% között.

A tőkeadó esetében proporcionálisan vetítik ki az adót (1,5 ezrelék Zürichben, 1 ezrelék Luzernben), kivéve Graubündet, ahol progresszív 2,3-2,5 ezrelék között. Szövetségi szinten nem kell tőke adót fizetni és kantonális szinten is mindenképpen 1% alatt van - 0,1 és 2,5 ezrelék között.

Mindezeken felül a svájci adójog kantonális szinten elismeri az ingatlan utáni nyereségadót, az ingatlan eladási adót és egyéb a tulajdon viszonnyal összefüggő adófajtákat (motorkerékpár adó, autóadó, ebadó stb). Az autókra a gépjárműadót a teljesítmény - és a súly függvényében vetik ki a kantonok. Átlagos éves mértéke 400 CHF. Ingatlanok eladása esetén kivetik a kantonok az átruházási illetéket, mely 1 és 3% között mozog és alapja az eladási ár.

Az ingatlanadó vonatkozásában 6 kanton -köztük Zürich sem- egyáltalán nem veti ki ezt az adófajtát. Egyéb kantonokban mind a természetes mind pedig a jogi személyek ingatlanjaira kivetik. A svájci lakossság 60%-a azonban bérleményekben él. Az ingatlanadó érinti az ingatlanokat, a telekkönyvbe bejegyzésre került önálló és tartós jogokat, bányákat valamint társtulajdonosi részesedéseket is. Az adót az adott önkormányzat határán belül fekvő ingatlan után telekkönyvi tulajdonosa fizeti. Amennyiben haszonélvezet is terheli az ingatlant, az adó befizetője a tulajdonos helyett a haszonélvezeti jog tulajdonosa.

Kivételek az ingatlanadó megfizetése alól: általában a közcélokat szolgáló ingatlanok (önkormányzati épületek, parkok, iskolák stb.). Egyes kantonokban pl. Jura a templomok és egyházi ingatlanok, közhasznú társaságok, alapítványok ingatlanjai (Freiburg). Az adó alapja: az ingatlan bruttóértéke. Az adó mértéke: proporcionális adó, melyet ezrelékben határoznak meg az egyes kantonok. Általában 0,3 és 3,0 ‰ között mozog.

Svájci cégalapítási, könyvelési, képviseleti kérdéseikkel forduljanak hozzánk bizalommal!

Tel: + 36 1 266 2002, + 36 1 266 2004
Fax: + 36 1 266 3003
Mobile: + 36 20 444 8800
E-mail: info@elitgroup2000.hu

Tartalom felhasználása
A honlap eredeti tartalma, illetve oldalainak bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép, hang, videó, animáció stb.) csak előzetes írásbeli engedéllyel használható fel. A honlap részeinek más oldalra való részbeni vagy teljes átmásolásához NEM járulunk hozzá! További információ a Szerzői jogvédelem menüpontban található!